Furcsa elalvások

Szófia világéletében viszonylag rossz alvó volt (legalábbis nekem van egy elképzelésem az úgynevezett jóalvó gyerekről, és azt az elképzelést Szófia alvási, illetve inkább nemalvási szokásai nem igazán fedik).
Az elején valószínűleg én is elbénáztam, mert nem figyeltem rá rendesen, és volt egy elképzelésem, amihez próbáltam tartani magam (ez persze nem a benyomom a kiságyba és hagyom bőgni volt!), és nem pedig az ő igényeit vettem figyelembe. Sajnos. Akkor még béna voltam hozzá, hogy észrevegyem, mi lenne jó neki.
Sokáig csak ölben aludt (jaj, de jó lett volna akkor egy hordozókendő!), aztán volt 3 hónap amikor nagyjából babakocsiban napközben, és most már elég régóta az ágyon, mellettem fekve, cicin, és csak akkor, ha tök kuss van. Még egy légy sem zümmöghet, mert az máris kizökkenti és akkor vége az alvásprojektnek.
Na, nem ez a lényeg, hanem hogy az elmúlt egy hétben egész különleges helyzetekben aludt el.

EGY: Múlt hétvégén a karomban ringatózva, cici nélkül, simán cumival. Ez azért volt furcsa, mert karban, illetve ölben már van vagy fél éve, hogy utoljára elaludt.

KETTŐ: Szerdán, amikor jöttünk hazafelé a Ringatóról, mögöttem a biciklin. Gyanús volt, hogy nem beszélget és nem fészkalódik, de gondoltam, biztos akad elég nézelődnivalója. És csak nyomtam neki a szöveget (mert mindig ezt csinálom, ha biciklizünk), végig a kb. 10 perces úton. Itthon megálltam a kapu előtt, és akkor láttam csak, hogy lóg a gyerek feje. Kicsit visszaigazgattam, kiszedtem az ülésből, aztán behoztam, levetkőztettem és ágyba tettem.

HÁROM: Idáig ez volt a legdurvább, de ezt az éjszakai és a ma napközbeni aligalvásnak és taknyoskodásnak, valamint pici hőemelkedésnek tudom be. Valamivel nyolc előtt beszálltunk a fürdőkádba, ahol normál esetben legalább fél órát el szoktunk tölteni játékkal, mosdással, fogmosással, cicizgetéssel. Szóval beszálltunk. Szófia, mint rendesen, behajigálta a játékait a vízbe. Aztán rákéretzkedett a cicire, és kb. 3 percen belül már aludt is. Ilyen helyzetben nagy bajban tud lenni az a mama, aki egyedül rendezi a gyerekét esténként. Mit volt mit tenni, gyerekkel az ölben (és cicivel a gyerekszájban) kikecmeregtem a kádból, lekapcsoltam a villanyt, hogy ne zavarja, gyereket beborítottam a fürdőlepedőjével, magamat semmivel (ehhez már nem volt szabad kezem), csuromvizesen bekocogtam vele a szobába, aholis igyekeztem a lehetőségekhez képest megtörölgetni és ráadni a pizsamáját. Gyerek néha rúgott egyet a levegőbe, olyan: "Na, hagyjál már békén aludni!" jelentésűt. De fel nem ébredt. Szóval megtörölgettem, ráadtam a pizsit, aztán behelyzetem az ágyba. Azóta ott szuszog békésen.