Veg.

Ma reggel olvastam az Indexen, hogy tegnap, október elsején volt a vegetáriánus világnap 30. évfordulója. A North American Vegetarian Society kezdeményezte a világnapot 1977-ben. A cikk, benne egy részlettel az Unser tágliches Brot című filmből, ami az Index szerint sokkoló.
Hát nekem az a véleményem, hogy ha valaki igazán sokkolót akar látni, akkor nézze meg a PETA (People for Etical Treatment of Anymals) honlapjáról a Meet your meat című filmecskét (most úgy lehet elindítani, hogy a PETA lapján rákattintasz a jobboldalon a három csirkét ábrázoló képre). Én nem bírtam. Ez nem kimondottan vegetarianizmusra buzdít, inkább egyfajta figyelemfelkeltő azoknak, akikhez eljut, és van még bennük egy kis emberség, és tenni akarás, hogy "Hahó" Hát ti nem látjátok, mi történik a színfalak mögött???!!! Ha tudnátok, hagynátok?!"
Van, aki azt mondja erre, hogy "Áááááááá, ezek már régi felvételek, ma az EU-ban már nem így! Stb, stb..." Ehhez képest két hete voltunk az egyik nagyáruházban, ahol a halaspultnál lemerevedtem a következő látványtól: hentesbácsi háttal nekünk, a hentesasztalnál épp egy kb. 60-80 centis harcsával birkózik. A "tisztesség", vagy inkább csak a megszokás kedvéért (utólag ez volt az érzésem), rásuhint egyet a vergődő állat fejére a bárdjával. Az állat tovább vergődik, változatlan intenzitással és lendülettel, de a hentesbácsit ez nem zavarja, mert ő egy jól irányzott mozdulattal felhasítja a szerencsétlen állat hasát, és kezdi kiforgatni a beleit. Én kb. két másodpercig meredten állok, és akkor egyszercsak kitör belőlem: "Hát hol vannak itt az uniós normák?! Hát hol van itt az emberség?! Milyen dolog ez?! Élő állatott kibelezni?!.. stb., stb." és amikor odaérek, hogy "Fel fogom jelenteni az állatvédőknél!!!" akkor egyszerre nagy kegyesen lehasítja az állat fejét, és úgy belezi tovább. Én meg tovább dohogok. És ezt az egészet nem értem. Hát nem gondol bele az ilyen, hogy milyen érzés lenne neki, ha élve, és minden fájdalomcsillapítás nélkül beleznék ki? Nem gondol bele, hogy annak a szerencsétlen jószágnak is fáj ez, még akkor is, ha csak egy hal? (Lívitől olvastam egy jó gondolatot nemrégiben, miszerint "Az állat is ember!")
Félreértés ne essék! Én nem akarok senkit sem vegetarianizmusra buzdítani. Nekem mindegy. Mindenki azt eszik amit (és azzá lesz ami lenni) akar. És én sem vagyok szent, mert menthetetlenül szétnyomkodom a bolhákat és kullancsokat, sőt lecsapkodom a szúnyogokat és legyeket.
Dehát könyörgöm! Ha már egyszer valaki a húsiparban dolgozik, és nap mint nap állatokat öl, nem lehetne ezt másként?! Nem lehetne érzéssel? Gyorsan, fájdalommentesen? Hogy ha már egyszer úgyis el kell pusztulnia annak a szerencsétlennek, akkor legalább ne szenvedjen, vagy legalábbis ne szenvedjen többet, mint amennyit nagyon muszáj! Ez nemhogy pénzbe, de még csak túl sok energiába sem kerül, csak egy kis odafigyelésbe.