Rend

Rend a lelke mindennek! - mondta mindig nagypapám, aki ezt persze magára nézve sajátosan értelmezi, de ez a megjegyzése úgy tűnik, rám is átragadt, s előszeretettel hangoztatom világmegváltó monológjaim során idehaza (...és én is sajátosan értelmezem ezt önmagamra nézve). Mindenesetre Szófia úgy tűnik fogékony a dologra, és kezdi kapizsgálni, mi az, amivel gyenge idegzetemet meg lehet nyugtatni: A REND! Ugyanakkor hajlamos rá, hogy a sikertelenségre hasonló türelmetlenséggel reagáljon, mint én, s ilyenkor Velem azonos módon emelt hangon veszekszik azzal, amit éppen csinál...Ma a könyveit kezdte spontán elrendezni a polcon, s ebből azért azt látom, hogy megértette, amit oly sokáig szónokoltam neki. Ja, és a kézjegyét is otthagyta :-)