2007. utolsó képsorozatának egyike, tegnap este készült.
Akár az a címet is adhatnám neki, hogy pici Szófia a nagykádban.

Pedig jaj, nem is olyan pici, legalábbis ha arra gondolok, mekkora volt. A születési testsúlyát már jócskán megháromszorozta (durván megháromésfélszerezte), a születési magasságát pedig megfélszerezte. 55 cm és 3250 gr volt, most pedig 80 cm és 11 kiló körül van. Sokszor rácsodálkozok, hogy milyen nagy már, máskor meg csak nézem, ahogy idetipeg, odatotyog, és arra gondolok, hogy milyen édes kis törpike.

Tegnap este fél hét körül mondtam Tamásnak, hogy furcsa a gyerek, szerintem beteg lesz. Bújt, bágyadt volt és a szemei is olyan lecsukódófélben csillogtak.

Fürdésnél aztán nem volt semmi gond, el is aludt rendesen.

Éjjel negyed egykor még (normálhőmérsékleten) békésen szuszogott, fittyet hányva az utcai durrogtatásra, egy óra előtt pedig már tűz forró volt. Gyorsan ment fel a láza. Popsiban 38.4-et mértem neki. Pisilt, sokat szopizott, jó fél óra alatt aludt vissza, aztán sokszor megébredt reggelig. Legutoljára másfél órája, akkor 37.4-et mértem, azóta megint alszik.

Ha nem lesz nagyon beteg, akkor nem rohanok be vele az ügyeletre, csak hagyom, hadd gyógyuljon. Holnap pedig majd meglátom. Valószínűleg átkocogok vele az orvoshoz, de erre még aludnom kell egyet.

Szófia egyébként nagyon "jó beteg" (asszem így szokták mondani). Nem sokszor volt rá példa, összesen kétszer, hogy rendesen lázas volt, de mindkét alkalommal tűrte csendben és hősiesen. Nem nyavalygott, nem hisztizett, csak elvolt csendben. (igazi erős nő lesz, azt hiszem) Első alkalommal két napig szinte folyamatosan hordoztam, mert akkor elég bágyadtka volt és igényelte a testközelséget. Második alkalommal pedig ha jól emlékszem simán tett-vett szinte egész nap, picit volt csak bújósabb a szokásosnál.

A lakásban nálunk most nagyjából rend van, annyi dolgom lesz, hogy kiteregetek, és beleaprítom a tegnap már beáztatott lencsébe a répát és a póréhagymát, és megfőzöm levesnek, ja és még sütök egy kenyeret is, hogy legyen mit ennünk a leves mellé.

Amúgy meg valószínűleg babusgatok, ápolgatok majd, igény szerint.

Hát nekünk így kezdődik az új év.