Az alábbi történet után jöttem rá, hogy amikor tetszik, vagy sikerül valami, akkor De jó!-t szoktam mondani.
Történt ugyanis, hogy kb. két hete Szófia kihozott magával a fürdőből három bontatlan wécépapírgurigát, és ide-oda rakosgatta őket a konyhában, amíg én főzőcskéztem. Nem is igazán figyeltem oda rá, hogy mit csinál velük. Aztán egyszercsak hallom a hátam mögül, hogy 'Dejó-dejó-dejó!' Hát a Drága épített belőlük az egyik székre egy tornyot, és efeletti örömében állt a torony előtt, kezeit maga előtt összefogva, kicsit rugózva dejózott egy sort.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése