Ma egész nap esett nálunk a hó. És majdnem egész nap olvadt is. Végül olyan négy óra tájékán lett elég hideg ahhoz, hogy megmaradjon, és amikor az esti fürdetés előtti üres félóránkat azzal töltöttük, hogy kimenjünk megnézni, hogyan esik a hó, így találtuk az udvart és az utcát.
Szófia egyébként jópofa volt, mert amikor feltettem neki a kérdést, hogy kijön-e velem megnézni a hóesést, hasból rávágta, hogy Nem! és elmenekült, majd amikor a kanapén ülve a ruhácskáit a kezemben tartottam, és kértem, hogy jöjjön mégis öltözni, tüntetőlegesen hasravágta magát a járókából kialakított játszósarokban lévő gyapjún, és egy darabig úgyis maradt. Aztán valahogy mégis beadta a derekát, s végül olyan jól érezte magát kint, hogy aztán meg bejönni nem akart.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése