És ma este jöttem rá, hogy azért mondja rövid ivel és két tével, mert mi sem azt mondjuk, hogy "Gyí, te paci, gyí, te ló...", hanem hogy "Gyittepacci, gyittelló...", mert így jobban kijön a lovagoltatás ütemére, mintha helyesen mondanánk. És hát az utánzásos tanulás már csak ilyen :-) Csak győzzünk majd később korrigálni! :-)
A Ditte! vagy ha spórol a szavakkal, akkor csak Di! a hét közepe felé kezdődött, amikor egyik este kocogtunk kifelé a helyi boltocskába, és Szófia nyekergett a hátamon. Hogy jobban teljék az idő, kitaláltam, hogy megzötyögtetem kicsit, és közben persze mondókáztam, mert a sima zötyögtetés mondóka nélkül nálunk természetesen nem program :-) Hát jól ráfáztam, mert a boltig és vissza zötyögtethettem és mondókázhattam, mert ahogy abbahagytam, rögtön jött a hátamról a kérés, hogy Ditte!
Most pedig már minden a házunkban fellelhető lovacska és lovas kép láttán felhagnzik a Di!, csak úgy kommentálás képpen :-)
A hintalovat tegnap kaptuk Orsi barátnémtól, aki fiacskájának, Simonnak van kettő, s ez volt az, ami elfekvőben volt, Szófia pedig jól járt vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése