Az igaz, hogy Szófiát nem mindig öltöztetem szuperlányosan, de amikor elmegyünk sétálni
így:

és a boltból a kockás szövetszatyrával hazafele igyekvő, vastag szemüvegüvegű bácsi megáll mellette, és nagyon kedvesen rámosolyog és megszólítja, hogy "Hát, szia, haver!" akkor azér' grrrrr!!!....
2 megjegyzés:
Áááá! Vannak ilyenek! Én érettségi előtt voltam EKG-n (asszem), és tudod, hogy szólított engem folyamatosan a doki? "Kisanyám" Olyan megalázó volt, de még szólni sem mertem, mert úgymond ők tettek szívességet, hogy soron kívül megvizsgáltak (főiskolai felvételihez kellett sürgősen az igazolás).
Ma azért már mindenképpen kikérném magamnak!
Lívi, ettől a történettől kinyílt a bicska a zsebemben...!!!
Megjegyzés küldése