Itt meg egy másfél éves, aki szerencsére -még!- nem tudja, hogy mire is való a nagyátlag számára a csokibárány.
Húsvétkor kaptam (én, mert a család tudja, hogy Szófiának csokit nem fogadunk el). Hiába dugdostam, mindig megtalálta. Aztán pár napos huzavona után végül engedtem, hogy kibontsa, és már előre agyaltam, hogy hogyan szerzem majd meg tőle, ha beleharap és be akarja falni az egészet. A vége pedig az lett, hogy eszébe se jutott beleharapni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Tündérvirág. Hogy tudnak örülni dolgoknak, ahogy az elején elkezdi kibontani és rityegrötyög. :) Nagyon édi, ahogy beszél.
Számunkra teljesen elképzelhetetlen jelenet. Lotte ugyanis még mindig MINDENT reflexből a szájába töm, a lepattogzott festékdaraboktól a döglött pókig. Az élő példányokat most már nem. :)
Te mennyire félsz a csokievéstől? Mi nemigen tartunk itthon csokit/kekszet/babapiskótát, vagy ha magunk számára igen, azt jó magasan a szekrényben és csak este esszük, miután Lotte lefeküdt. De volt már, hogy vettem túrórudit, és ha Lotte kér, akkor kap belőle. Az a tapasztalatom, hogy elsőre izgalmas, aztán néhány falat után magától eldobja. Vendégségben ha ki van rakva édesség, nem tiltjuk, de ha csak úgy akarnak adni, mint pl. múltkor a fodrásznál, "a néni ad neked cukorkát", akkor visszautasítom. Néztek is rám hülyén. "Olyan kis savanyú cukorka, a gyerekek nagyon szeretik." :) Egyébként biokölest és társait szoktuk itthon enni keksz néven. Múltkor a boltban levettem egy doboz vaníliás karikát meg egy csomag leveszöldséget, Lotte mindjárt a répát akarta kivadászni belőle, a kekszet meg sem látta, nagyon látványos volt. Biztos fog ez még változni, de egyelőre úgy látom nincs ok a pánikra.
Zsanett
Hááát, én alapból és elvben eléggé ellen vagyok a hagyományos csokiknak, de vannak időszakaim (válságok idején általában :-( ), amikor válogatás nélkül zabálom... Egyébként ahogy Szófia nő, egyre jobban kikopnak a háztartásból a hagyományos édességek. 86%-os étcsokim mindig van itthon, és normál esetben csak abból kapok be 1-1 kockát, ha nagyon hiányom van, ebből időnként ő is ehet egy pici falatot, de ha van itthon karobunk, akkor inkább abból adok neki. Túrórudinak csak a belsejét kapja meg.
A "külsősök" által felkínált édességet mi sem fogadjuk el, és vendégségbe ha megyünk, inkább viszek neki valami olyasmit, amit ehet, de egy csomó helyen már tudják, hogy mi az, ami nekem belefér, és tartanak belőle otthon :-). Itthon nekünk is van kölesgolyó és a Metroban vásárolt tortilla chips, ebből rágcsál néha, és szoktam még sütni linzerféléket, cukor nélkül.
Jópofa ez a leveszöldség választás :-)
Húúú, a pókevés azért elég meredek. :-) A mi gyerekünk nagyjából már leszokott az ilyesmiről, de volt, hogy ő is megkóstolta pl. a szappant :-)
Megjegyzés küldése