2008. február 5.

Kérdőív. Lovas.

1./ Te letennél-e egy nem egészen másfél éves gyereket egy ismeretlen ló (igen, egy élő LÓ) lábai mellé, hogy hadd sétálgasson ott kedvére?

2./ Te otthagynád-e a ló lábai mellett a gyereket akkor is, ha az édesanyja többször megkér, először szépen, aztán az ötödik-hatodik alkalommal már kiabálva, hogy vedd fel és vidd el onnan a gyerekét?

3./ Te várnál-e a gyerek felvételével addig, amíg azédesanya kérésével párhuzamosan a ló gyeplőjét tartó fiú gyors egymásutánban háromszor elismétli (ezt több jelenlévő fültanu elmondása alapján tudjuk), hogy ez a ló rúg?

4./ Te védekeznél-e utólag azzal, hogy a ló, mint olyan, oldalra nem rúg?

5./ Te elgondolkoznál-e az eset után azon, hogy veszélyeztetted a gyereknek nemcsak a testi épségét, hanem az életét is?

6./ És végezetül: te utólag hálát adnál-e az égieknek azért, hogy végül semmi baja nem lett a gyereknek?

Értékelés:
- ha te az első négy kérdés valamelyikére igennel vagy az utolsó két kérdés valamelyikére nemmel válaszoltál, akkor az nagyon szomorú a gondjaidra bízott gyerekekre nézve.

6 megjegyzés:

Lívi írta...

Jaj! Ez csak egy puszta kérdőív, ugye, és a valósággal való egyezés csak a véletlen műve...
(ÉN speciel már hallottam egyszer egy emberről, egy felnőttről, akit egy ló úgy megrúgott, hogy nem kelt többet fel.)
Borzalmas!

Kökény írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Kökény írta...

Lívi! Sajnos az Élet írta... :-(

Lívi írta...

Persze, gondoltam... Döbbenet!
Nekem még gyerekkoromban mesélték a fenti történetet, úgyhogy én mindig is nagyon óvatos voltam a lovakkal. Talán túlságosan is. Bár ennek más okai is vannak: volt pár saját ijesztő élményem is.
De azt mondjuk a sztori kapcsán egy életre megjegyeztem, hogy nem szabad a hátuk mögött állni...

Lívi írta...

ja, és örülök, hogy azért nem lett semmi gond Szófiával...

Kökény írta...

Én is örülök, de utólag is volt pár félig álmatlan éjszakám...