Némi kocsikázás és egy kevés gyaloglás után (a háttérben álló autó nem a miénk, annak a gazdái nem kerültek elő az ottlétünk ideje alatt) megérkeztünk a "bázisra":
Fecó már útközben talált egy mesegombát:
Amíg a fiúk megpróbáltak a füstből tüzet csiholni,
addig mi, vagyis a női szakasz, elindultunk, hogy kicsit körbeszimatoljunk a környéken.
Szófia persze Csucsu-háton tette meg az utat :-)
Kb. 10 perc séta után találtunk rá erre a jóillatú, köves-mohás zugocskára:
aholis miután egyetlen jelentkezőként megmásztam a köveket, lefelejövet észrevettem a serpenyőnyi csigalenyomatot.
Mindjárt vissza is vágtattam a bázison maradt fényképezőgépért, és Feri bátyát is felcsődítettem a katlanhoz, mert útközben gombát is találtunk, s a gombaszedés a fiúk kiváltsága volt.
Kaporszakállú Feri bátya így fényképezkedett a csigalenyomattal:
majd jól belegyűjtötte a Piroska-kosárba az útközben lelt gombákat.
Visszatérvén a bázisra talált tárgyak - kiállítást rendezett a gombákokból:
Aztán mindenki nekiállt sütögetni a saját szalonnáját:
A vegetáriánus-étek pedig így készült:
Evés után még volt egy kis pihi,
aztán mi jöttünk is haza, mert Mazsolkának alvásidővolt.
Szófia (is) nagyon jól érezte magát az erdőben. Ami számomra nagyon meglepő volt, hogy az ott töltött kb. 3 órából kb. kettőt végigácsorgott a padok mellett. Ebbe a két óra padok mellett ácsorgásba pedig nagyon sokminden belefért, mint pl. zöldség-gyümölcs ki- és berámolás, hajigálás és kóstolgatás, kenyérmajszolás, paradicsomtrancsírozás, sülthagymaevészet, fólia- és papírtépkedés, avarkóstolgatás, ágacskatördelés, és a többi, ami egy 11 hónapos erdőjáró életébe belefér.
Szép napunk volt, köszönjük Csucsuéknak, hogy velük tarthattunk!
1 megjegyzés:
De jó lehetett! Szuper a csiga!
Megjegyzés küldése