... vagy hogy is hívják azokat a csilli-villi bizgentyűket, amibe csimpaszkodva lépegetni tud az önállóan járni még nem vagy nem nagyon tudó dedecske.
Egy-két hónapja szóba került, hogy Szófia esetleg kapna egy ilyen szerkentyűt. Aztán valahogy elfelejtődött. Ő pedig nagyon leleményesen megoldotta magának a járássegítést:
a konyhakövön szép komótosan végigtolja maga előtt a gumidugós talpú sámlit, a filcestalpú Ikeás fellépőt vagy támaszként húzza maga mellett a félig tele Pí-vizes kannát. Ezek voltak eddig.
A legújabb járássegítő módszere pedig, hogy odaáll a fiókos konyhaszekrényhez, megkapaszkodik a neki mellmagasságban lévő fiók fogantyújában, és kihúzza, majd betolja, így lépeget vele előre-hátra.
Nagy előnye ezeknek a rögtönzött járássegítőknek, hogy a gyerek olyan tempóban tolja és kíséri, ami neki a legkényelmesebb, és még véletlenül sem fordulhat elő, hogy hirtelen megindul a gépezet (az eddigiek megismerteknél legalábbis ezt tapasztaltuk), a gyerek pedig még mielőtt észrevenné, jól hasravágódik...
Nesze nektek, járássegítő, játékgyárosok :-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése