Bizonyíték

Ma is, mint minden hónap első péntekjén rendesen szoktam, bevonultam a fürdőszobába egy alapos tisztálkodás-ápolás kúrára - amit Viki csak "egyórás tollászkodásnak" hív. Megfürödtem, hajat mostam, leberetváltam az arcomon serkenő szőrt, majd gondolván a délutáni vendégfogadásra, bekentem hónaljamat az Öreg fűszer nevű illattal (csak a reklám kedvéért kerülöm az angol kifejezés használatát, de a nyelvet nem ismerők segítségéül elárulom, hogy az öreg old, a fűszer pedig spice a szigetlakók nyelvén), és visszasiettem Szófiát felvigyázni.
Mostanában - úgy körülbelül az utóbbi egy hétben - Szófia feltűnően kezd önállósodni (ami persze még nem azt jelenti, hogy Ő szolgál ki minket), minek jelei a próbálom magam hanyattvágva megfeszíteni, ha fel akarnak venni, pedig nem akarom; vagy az elcsattogok gyorsan, nehogy felvegyenek; avagy az eljátszom én egyedül, haggyá' má'.
Ezért csak leültem mellé a kanapéra, amolyan természetes korlát gyanánt, hogy azért a nagy önállóskodásba le ne essen a lelkem, s hagytam, hogy kedvére matasson az ott heverő dolgokkal, és elközlekedjen, ha esetleg arra vinné az elhatározás. Félig lelógva a kanapéról - az öntudatos kislányoknak ugyanis temérdek helyre van szükségük a kiteljesedéshez - egyik kezemen támaszkodva azon testem és karom alagutat - inkább átjárót - képeztek, mely alatt Szófia nem is felejtett el átbújni. Mivel Szófia már eléggé nagy kislány, ezért a feje búbjával odadörgölőzött átbújás közben az én amúgy jó illatú hónom aljához. (hiába, jó valamire a mosdás) Ebből tudtam, hogy nem jövök ki egyszerűen....
Amint Viki ráközelített A gyermekre, egyből megérezte a "BŰZT". "Mitől ilyen büdös a gyerek feje???" -hangzott a kérdés, majd a választ meg sem várva a világ végéről, Szófia fejtől kezdődő elsorvadásáról, és a tragédiák tragédiájáról kezdett vízionálni, s nem felejtette el sietve hozzátenni azt sem, hogy "mindjárt ideokádok".....Próbáltam élét venni a dolognak, s elütni a dolgot annyival, hogy "de hát ez egy jó illat"...de erre is kész volt a válasz, mely szerint A gyerek fején őt ez kifejezetten zavarja, sőt "undorító". Szóval megnyomtam a nagy piros világvége indulj gombot.
Persze Szófia látszólag rá se hederített az egészre, nem érezte át a helyzet nagyságát, azt, hogy Ő most részese lett valami visszafordíthatatlanul borzasztó dolognak, mely csak katarzisban és Viki emésztésének teljes inverzre fordulásában végződhet. A gyermek továbbra is játszott, evett, pisilt, majd aludt egyet.
Gyanítom Viki fogaskerekei tovább csattoghattak, ui. mire Szófia felkelt, közölte, hogy most akkor hajmosás van! Próbáltam meggyőzni arról, hogy estig legfeljebb csak egy kis foltocska haj színe változhat meg az anyagtól, és majd én megmosom A gyermek haját az egyébként is bekövetkező közös esti fürdés alkamával, de nem volt apelláta! Hajmosás VAN, akkor hajmosás VAN! Megvontam a vállamat, majd hagytam, hogy bekövetkezzék...
Pár perc múlva - gondolom lovak csutakolását is megszégyenítően alapos samponos hajmosás után - előkerültek, majd a szárításban már besegítettem én is.
Eltelt az este, Szófia megfürdött, 8 darab fogát megmosta, majd elaludt. Viki kicsit Babanet fórumozott, én zenei videókat nézegettem az interneten, majd leültünk megbeszélni a nap és a holnapi nap történéseit. S mi derült ki? Szófia feje a mindent lemosó csutakolás ellenére még mindig magán hordozza az Öreg fűszer általam használt változatának illatát...bocsánat, szagát.
Szóval mondhat nekem bárki bármit, nekem ez nem ígéret...ez maga a BIZONYÍTÉK!