Eddig még mindig szükségét érezte annak, hogy valamelyik kezével támaszkodjon oldalt, megelőzvén ezzel azt, hogy jó krumpliszsák módjára felboruljon, s pár pillanat volt csak, amíg a támaszkodás nélküli üléssel próbálkozott.
Most meg egyszercsak ÜL. Egyedül, támasz nélkül.
Itt éppen a játékos- kosárban matatva.
Itt szintén a kosár mellett, ezúttal papával együtt kutatnak valami izgalmas játék után.
Itt pedig az egyik örök kedvenc: a telefon.
A biztonság kedvéért én ha jelen vagyok a felüléskor, akkor még köré kanyarítom a szopipárnát, hogy ha mégis elborulna, akkor puhára essen. Ő meg jól ki is használja a párna adta lehetőségeket, és ha elfárad az üléstől, akkor egyszerűen rádől, és fekve folytatja tovább az elkezdett tevékenységet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése